Egy zűrzavaros egy hét önbizalomhiány és bizonytalanság után Anna azon kapta magát, hogy felesége érintésének kényelmére vágyik. Puha ajkainak íze az övéihez ismerős horgony volt, kapcsolatuk valóságába taszítva őt. Csókjaik elmélyültek, testük egy olyan táncba fonódott össze, mint amilyen idős maga az idő. Anna vágyai egyre nőttek, vágyai érezhetőbbé váltak. Kéjelegte felesége nyelvének érzését, mely legintimebb területét fedezte fel, ízlelgette, érvényesítette őt. Elsöprő volt az élvezet, tanúbizonysága a közös szenvedélyüknek és megértésüknek. Minden érintés, minden nyalás, önkívület hullámai áradtak Annán át, megerősítve helyét a világban. Szerelmeskedésük kötelékük ünneplése volt, női választásaik erejének végrendelete és vágyuk szépsége közös volt.